Tegnap mélypontra zuhantam. Az itthoni dolgok miatt, amiket most nem részletezek bővebben. Minden családban vannak problémák, itt is. Nem beszélek róla, mert csak felzaklat.
Életemben először hozott javulást az alvás. Eddig sosem hittem el, ha olyasmikkel tömködték a fejemet, hogy meglátod, holnap majd mindent más színben látsz. Ezúttal bejött. Rég volt ilyen vidám reggelem. 
És ma csak egy cigit szívtam el. Eddig csak akkor cigiztem, ha ittam, nagyon jól esik az alkohol mellé, de az utóbbi pár hétben naponta többször is benyúltam érte a táskámba. Nem akarok nikotinfüggő lenni. De kezdek ott tartani, hogy én is érezni akarom a dohány ízét, ha meglátok az utcán egy cigarettázó embert. Meg a társaságunk is olyan, hogy minden szünetben megyünk ki a suli elé, és mindenki rágyújt. Hát igen, a bagónak közösségkovácsoló ereje van, ezt kár lenne tagadni.

what I think I looke like when I smoke

Nevermind. Végre van egy kis időm olvasni, és végre nem szakirodalmat vagy kötelezőt. Könyvesboltba kell mennem, mert már olyan rég éreztem a frissen nyomott könyvek illatát.