Tegnap a belvárosban jártam mindenféle papírmunkát intézni, amikoris betévedtem egy üzletbe, hogy némi energiát vegyek magamhoz egy üveg cola formájában, és a kasszánál sorban állás közben észrevettem, hogy SZÁZ forintért kapható a körömlakk. Felnyaláboltam a fél dobozt, szerintem van olyan szín, amiből többet is elhoztam, de egye fene, ilyen alkalom nem sokszor van az életben. Körömlakkokból egyébként mostanság nincs hiány, mert egy manikűrös barátom a minap kiselejtezte a cuccait, és a gazdátlanul hagyott kis színes aranyoskák nálam kötöttek ki. De mint azt tudjuk, körömlakkból sosem elég.

( A kép csak illusztráció. :))

Egyébként rohadtul pipa vagyok magamra, mert elképesztően lusta vagyok, már megint. Próbálom rászánni magam a tanulásra, mert nem kellene már az elején elszúrni ezt az egyetemet, vagy hogyishívjákot. De ebben a pár hétben megint olyan elvarázsolt hangulatba kerültem, hogy szívemszerint csak ücsörögnék, olvasnék valamit jót (ami nem kötelező), és nem foglalkoznék a sok elintéznivaló szarsággal. Valahogy így:

Szóval vesszen a bürökrácia, ahogy mindig is mondtam.